Kt jtkos mri ssze logikai tudst ebben a jtkban. Az egyik jtkos kigondolja a feladvnyt, a msiknak pedig az a feladata, hogy minl kevesebb lpsbl eljusson a helyes megoldshoz.

Els lpsben az egyik jtkosnak 4 klnbz szn bbut kell kivlasztania, amelyeket gy kell a hzik al rejtenie, hogy ezt a msik jtkos ne lssa. Miutn ez megtrtnt, kvetkezhet a msodik lps, amikor is a msik jtkos nekikezd a feladvny megfejtsnek, lehelyez 4 bbut, majd vrja a visszajelzst az els jtkostl.

Fehr s fekete tskk segtsgvel kap visszajelzst a jtkos arrl, hogy elz tippje helyes vagy helytelen volt. Hogyha sikerl egy megfelel szn bbut a megfelel helyre tenni, akkor fehr tske jelzi majd ezt a lpst. A megfelel szn bbut, amely viszont rossz helyen van, stt tske fogja jelezni, ms esetekben nem kerl tske a lyukba. Ezek a visszajelzsek alapjn tudja majd a jtkos alaktani a szneket, valamint a bbuk sorrendjt addig, amg eljut a helyes megoldshoz.

A jtkot lehet akr varilni is, kitallni ktelez lpsszmot ami alatt meg kell oldani a feladvnyt, vagy akr krkre osztani a jtkot, s legjobb az 5-, vagy legjobb a 10-bl jtkot jtszani.

ssze lehet szmolni a jtk vgn a helyes megfejtsig megtett lpseket, s ezek alapjn rtkelni lehet egy jtkost a megfeleltl akr a mzlistig is (mzlista az, akinek elsre sikerlt eltallni a megfejtst, de ebben az esetben az is megtrtnhet, hogy az adott jtkos lesett).

A Mesterlogika egy egyszer szablyokkal rendelkez, igen szrakoztat kis logikai trsasjtk, amely kellemes kikapcsoldst nyjt 2 jtkos szmra. A szablyokat mdostani lehet, hogyha a jtk mr picit unalmass vlt, elg hogyha megszabjtok a lpsszmot ami alatt meg kell fejteni a feladvnyt, s mris nehezebb vlt a dolgotok.