A Lisboa egy tematikban gazdag, erforrs-menedzsment jtk a nagy mlt portugl fvros jjptsrl a 18. szzadban bekvetkezett szrny katasztrfk sora utn.

1755. november 1-jn Lisszabont 8,5-9,0-es erssgre becslt fldrengs rzta meg, amelyet pusztt erej szkr s hrom napig tombol tzvsz kvetett. A vros szinte teljesen elpusztult. Pombal mrkija, Sebastio Jos de Carvalho e Melo volt akkor a klgyminiszter. A kirly t bzta meg Lisszabon jjptsvel. A mrki mrnkkbl s ptszekbl ll csapatot gyjttt ssze, hogy segtsenek neki az jjptsben.

A Lisboa a vros valdi trkpn jtszdik. A belvrosi jjptsi projekt tervezse sorn az egyes utckban engedlyezett zletek tpust elre meghatroztk. Az rsmestereknek s az aranymveseknek megvolt a maguk utcja; ahogyan a knyvesboltoknak s knyvtraknak; a szabknak s a selyemrusoknak; valamint a szerszmksztknek is. Mindezek rvnyre jutnak a Lisboa jtktbljn.

Ti a nemessg tagjai vagytok, s a befolysotokat fogjtok hasznlni a vros jjptsben s zleti fejldsben. Korltozott szm, kzben tartott lapot hasznlva ptmunksokkal s ptszekkel fogtok egytt munklkodni Lisszabon jjptsn, mikzben a mrki fejleszti a kereskedelmet, a kirly pedig felgyeli a gynyr j vros jbli megnyitsnak politikjt. Mikzben befolysra s hrnvre tesztek szert, siker s szerencse vrhat rtok, az igazi diadalt a 18. szzadi Eurpban a nagysg legelismertebb szimblumnak begyjtsvel rhetitek el: parkkkal!